Kütyürovatunk következik. 
Nem tudom szoktatok-e étterembe járni, olyan igaziba, ahol nem kapjuk
meg egyből az ételt. Sok szempontból eléggé szenvedés tud lenni, de
közben mégis kikerekedhet belőle egy jó közös családi élmény, és nem
utolsó sorban sokmindent tanulnak belőle a gyerekek, szóval szerintem
nem érdemes teljesen lemondani róla. Most a nagyobb gyerekeimről írok,
akik már többé-kevésbé képesek egy helyben ülni, de egy idő után azért
már nem igazán viselkednek úgy, ahogy a
többség elvárná tőlük. Ilyenkor ugye gyakran előkerül a telefon, hogy a
nyűglődő gyerekeket lekössék, amíg megérkezik a kaja. Aztán ezt valaki
más rosszalva megírja egy fészbúk posztban, hogy milyen szörnyűséget
látott. Én sem vagyok feltétlen híve annak, hogy ezt a közös időt azzal
töltsük, hogy mindenki bámulja a saját telefonját, de amikor én is éhes
és türelmetlen vagyok és idegesít a gyerek nyűglődése, akkor nem vagyok
igazán kreatív, nem jut eszembe semmi értelmes, amivel elüthetnénk az
időt. És itt jön képbe mégiscsak a kütyü. Találtam egy olyan
alkalmazást, amiben ilyen várakozási helyzetekre vannak játékok. Maga a
telefon csak addig szükséges, amíg elolvassuk a játékot, ilyenek vannak:
nézz körül fél percig, majd csukd be a szemed, és válaszolj pl. mit
ábrázol a festmény a falon. Vagy rajzolj valamit a másik hátára, ki kell
találnia mi az. Az első képen azt látjátok, amikor ez az alkalmazás nem
jutott eszembe, és szétunták magukat, amíg megérkezett az ennivaló. Na
jó, egy kicsit színészkedtek a fotó kedvéért, de eléggé szenvedtek. A
második képen pedig azt, amikor játékkal töltöttük a várakozási időt:
nekem is hamar elszállt! Szuper, ha valaki magától is mindig ki tud
ilyeneket találni, én sajnos magam is nagyon feszült leszek a
várakozástól, úgyhogy többnyire nem igazán megy. Legközelebb
(rendelőben) a fiamnak már magától jutott eszébe, hogy ahelyett, hogy
céltalanul nyomkodná a telefonját, inkább ezzel játszunk. (A kicsivel
egyelőre marad a sétálgatás, bár amikor 3-asban mentünk el az apjával,
teljesen kultúráltan ült végig a széken, teljesen hihetetlen. 
)
Nem tudom szoktatok-e étterembe járni, olyan igaziba, ahol nem kapjuk
meg egyből az ételt. Sok szempontból eléggé szenvedés tud lenni, de
közben mégis kikerekedhet belőle egy jó közös családi élmény, és nem
utolsó sorban sokmindent tanulnak belőle a gyerekek, szóval szerintem
nem érdemes teljesen lemondani róla. Most a nagyobb gyerekeimről írok,
akik már többé-kevésbé képesek egy helyben ülni, de egy idő után azért
már nem igazán viselkednek úgy, ahogy a
többség elvárná tőlük. Ilyenkor ugye gyakran előkerül a telefon, hogy a
nyűglődő gyerekeket lekössék, amíg megérkezik a kaja. Aztán ezt valaki
más rosszalva megírja egy fészbúk posztban, hogy milyen szörnyűséget
látott. Én sem vagyok feltétlen híve annak, hogy ezt a közös időt azzal
töltsük, hogy mindenki bámulja a saját telefonját, de amikor én is éhes
és türelmetlen vagyok és idegesít a gyerek nyűglődése, akkor nem vagyok
igazán kreatív, nem jut eszembe semmi értelmes, amivel elüthetnénk az
időt. És itt jön képbe mégiscsak a kütyü. Találtam egy olyan
alkalmazást, amiben ilyen várakozási helyzetekre vannak játékok. Maga a
telefon csak addig szükséges, amíg elolvassuk a játékot, ilyenek vannak:
nézz körül fél percig, majd csukd be a szemed, és válaszolj pl. mit
ábrázol a festmény a falon. Vagy rajzolj valamit a másik hátára, ki kell
találnia mi az. Az első képen azt látjátok, amikor ez az alkalmazás nem
jutott eszembe, és szétunták magukat, amíg megérkezett az ennivaló. Na
jó, egy kicsit színészkedtek a fotó kedvéért, de eléggé szenvedtek. A
második képen pedig azt, amikor játékkal töltöttük a várakozási időt:
nekem is hamar elszállt! Szuper, ha valaki magától is mindig ki tud
ilyeneket találni, én sajnos magam is nagyon feszült leszek a
várakozástól, úgyhogy többnyire nem igazán megy. Legközelebb
(rendelőben) a fiamnak már magától jutott eszébe, hogy ahelyett, hogy
céltalanul nyomkodná a telefonját, inkább ezzel játszunk. (A kicsivel
egyelőre marad a sétálgatás, bár amikor 3-asban mentünk el az apjával,
teljesen kultúráltan ült végig a széken, teljesen hihetetlen. )
Megjegyzések
Megjegyzés küldése