Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond?

Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond - tartja a mondás. Én ezzel nem szoktam egyetérteni, pontosabban én nem így élem meg. (Oké, a kamaszkor még kicsit odébb van, lehet akkor másképp látom majd ). A legkisebbem az elején megajándékozott néhány elég könnyű hónappal, viszont amióta mászik (6 hónapos kora óta...), hú... De úgy összességében mégis, minden egyre könnyebb. Az elején a folytonos készenlét, az aggódás, a miértnemalszik, nemértemmitakar, miértnemértimár. Mostanában a nagyobbakkal néha meglepődök, hogy ez most tényleg ennyi volt? Semmi hiszti? Pl. amikor görkorizni megyünk, nem röptükben kell rájuk adnom a cuccot, hanem türelmesen megvárják, amíg mindent rájuk csatolok, rájuk igazítok röpke fél óra alatt. És egyáltalán megértik, hogy kell a sisak, nem nyavalyognak rajta. Vagy pár napja voltunk intézni egy eléggé unalmas dolgot, ráadásul elég messze is volt, 1,5 óra autóút oda, ugyanannyi vissza. Apa vett a fiamnak 2 "érdekes" üdítőt, hogy az egyiket igya meg odafelé, a másikat visszafele. Az úton egy ponton a 8 éves fiamnak eszébe jutott, hogy meginná az egyik üdítőt. És akkor kiderült, hogy nem hoztuk el, csak víz van nálunk. A fiam csak annyit mondott, hogy akkor majd megiszom otthon. Hú, micsoda megkönnyebbülés volt, hogy vezetés közben nem kell a nyűgjével foglalkoznom! A 6 éves lányom még jó eséllyel kiborult volna, hogy de ő akkor is meg akarja inni, most azonnal. A dologhoz azért hozzátartozik, hogy nem várhatunk ölbe tett kézzel, hogy majd mindent kinőnek. A lányom eleve gyakrabban borult ki mindig is az ilyesmin, ami mögött én azt sejtem, hogy ő sokszor éli meg azt, hogy nincs befolyása a történtekre, illetve sokszor mintha nem értené, mi folyik körülötte. De vele is meg tudtam már azt beszélni, hogy amikor érte megyek a táborba, akkor légyszi ne adja már elő a szokásos műsort, hogy nem akar hazajönni és egyszerűen nem jön le a mászóvárról, vagy a földön fetrengve őrjöng. Mert nekem ehhez most nem lesz türelmem. És most már meg tudja csinálni, persze aminek ki kell jönnie, az úgyis ki fog, és ezt túl sokszor nem vethetem be, hogy ez nekem most túl kényelmetlen, nem borulhatsz ki. De ha elég jól van, akkor erre már képes. Szóval én azt mondom, hogy idővel, és Kapcsolódó Neveléssel mindig egy picit könnyebb lesz