Valamelyik nap jöttem hazafelé autóval, egyedül, hallgattam a rádiót.
Egyszercsak elindult Fábián Juli egyik száma és belőlem hirtelen
megállíthatatlanul kitört a sírás. Fantasztikus énekesnő volt, és
szörnyű, hogy ilyen fiatalon meghalt. De közben éreztem, hogy nem
egészen ezért sírok. Hiszen nem ismertem, nem a barátnőm, nem a
családtagom. Feszültséggel teli napok voltak, mindenféle "nagy"
történéssel, ami még feldogozatlan volt bennem, se igazán kibeszélni, se
sírni rajta még nem tudtam. Ez
valamiféle utolsó csepp volt a pohárban, illetve valami, ami nagyon
megindít, mert valahogy felhoz egy eltemetett problémát, meg egy kicsit
egy olyan dolog is, amin legális sírni. Mint amikor a gyereknek hiányzik
az apukája, de ha rákérdezel, azt mondja nem, és csak néz maga elé
üveges szemmel. Aztán amikor átjön vendégségbe egy másik gyerek és
elveszi a játékát, teljesen kiborul. Túl fájdalmas szembesülni azzal,
hogy apa nincs most itt, de azon már tud egy jót sírni, hogy elvették a
játékát. Nem fogja tudni, hogy apa miatt sír, és nekünk sem kell tudni.
Lényeg, hogy ott legyünk mellette. (A példa a Listen c. könyvből való.)
Ez egy régebbi történet, aminek egy részét megtaláltam egy levelezésben, a többit megpróbálom rekonstruálni. Szóval a nagyfiam gyerekidőben azt kérte, hogy csináljunk varázslóbotot, olyat, ami Demónának van. Van egy botja, amit már régóta használ ilyen célokra, meg egy zöld köve, amit még egyszer a Természettudományi Múzeumban választott (és amúgy el is nevezett ;) ). Arra gondolt, hogy ezt a követ ragasszuk valahogy a bot végére. Ragasztópisztolyt használtunk, és szerintem n agyon jó lett, de ő elégedetlen volt, dühöngeni kezdett, hogy ronda lett, hülyén néz ki, hogy látszik a ragasztó. És hogy ő béna, és az ő hibája, hogy elrontotta. Elkezdte leszedegetni a ragasztót, és így persze egy idő után az egész kő levált a botról. Több időnk nem volt, de nem is akart már ezzel foglalkozni, javaslatokat meg ugye gyerekidőben nem tehettem, hogy hogyan tudnánk megcsinálni, vagy hogy szerintem ez így jó lett, "csak" annyit tudtam tenni, hogy ott vagyok vele ezzel az
Megjegyzések
Megjegyzés küldése