Egy apró trükk, amikor a gyerekek olyan idegesítően lassúnak tűnnek, nem
csinálják, nem válaszolnak... Nálunk valahogy úgy kezdődött, hogy maguk
a gyerekek kezdték ezt használni különböző helyzetekben (valamilyen
mesében látták ezt, hogy 1 nappal később, 100 évvel később, 2000 évvel
később még mindig ugyanott tart valaki). Egyszer pl. nagyon várták a
nagyszülőket, és folyton kérdezgették, hogy mikor jönnek már. Én egy
darabig türelmesen válaszolgattam, majd elkezdtem mondogatni
magamnak válaszolgatva: Mikor jönnek már, mikor jönnek már? Még 3 óra.
Mikor jönnek már? Mikor jönnek már? Még 3 óra (a hangsúlyt nehéz így
átadni). A gyerekeknek megtetszett a játék, a lányom pedig eljátszotta,
hogy közben egészen megöregszik, bottal járó, görbe hátú nénike lesz és
mondogatta, hogy 1 év múlva, 10 év múlva stb, én meg mondogattam, hogy
még 3 óra. Nagyon vicces volt, jót nevettünk rajta.
Azóta számtalan helyzetben bevetjük hol ők, hol én. Persze ettől a
dolog egyáltalán nem pörög fel, sőt csak még lassabban halad pl.
milliméterről milliméterre araszolnak az ajtó felé ha mennénk valahova,
de érdemes kipróbálni, ha már a dolog így is úgy is sokáig tart (tovább,
mint ahogy mi szeretnénk), akkor legalább együtt nevetünk közben és nem
rosszkedvűen, veszekedve csináljuk.
Ez egy régebbi történet, aminek egy részét megtaláltam egy levelezésben, a többit megpróbálom rekonstruálni. Szóval a nagyfiam gyerekidőben azt kérte, hogy csináljunk varázslóbotot, olyat, ami Demónának van. Van egy botja, amit már régóta használ ilyen célokra, meg egy zöld köve, amit még egyszer a Természettudományi Múzeumban választott (és amúgy el is nevezett ;) ). Arra gondolt, hogy ezt a követ ragasszuk valahogy a bot végére. Ragasztópisztolyt használtunk, és szerintem n agyon jó lett, de ő elégedetlen volt, dühöngeni kezdett, hogy ronda lett, hülyén néz ki, hogy látszik a ragasztó. És hogy ő béna, és az ő hibája, hogy elrontotta. Elkezdte leszedegetni a ragasztót, és így persze egy idő után az egész kő levált a botról. Több időnk nem volt, de nem is akart már ezzel foglalkozni, javaslatokat meg ugye gyerekidőben nem tehettem, hogy hogyan tudnánk megcsinálni, vagy hogy szerintem ez így jó lett, "csak" annyit tudtam tenni, hogy ott vagyok vele ezzel az
Megjegyzések
Megjegyzés küldése