Ez zseniális! Az eredeti kép szerint régen a szülők a gyereken kérték
számon a rossz jegyeket, ma pedig a tanárokon. Az üzenet valami olyasmi,
hogy milyen rossz irányba fordult a világ, mert a gyerekek már nem
vállalnak felelősséget a tetteikért, hiszen a szülők mindenáron megvédik
őket, nem várják el tőlük, hogy teljesítsék a kötelességeiket. Elsőre
azt gondoltam, hogy itt az igazi probléma maga az
osztályzat, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk egy olyan
mérőszámnak, aminek a teljes személyiségünkhöz, képességeinkhez nem sok
köze van. Ez a kép azonban rávilágít egy sokkal fontosabb dologra. Ha
valakit folyton ledorongolunk, ráadásul olyan dologért, amire nincs
teljes befolyása, akkor olyan ember lesz belőle, aki ugyanezt teszi
másokkal. Természetesen a kört nehéz megtörni, sokszor egyedül nem is
sikerül. A Kapcsolódó Nevelés segít bővíteni az eszköztárunkat, hogy ha
nem is mindig, de egyre többször sikerüljön másképp reagálni 
Találtam egy mesét a csúfolásról az első osztályos erkölcstan tankönyvben. Röviden arról szól, hogy egy kislányt csúfolnak, hogy milyen furcsa, mert nem játszik a többiekkel. A megoldás pedig az lett, hogy rájött, hogy az tényleg elég furcsa, hogy visszahúzódó, ezért inkább vidáman megy játszani a többiekkel. Sokszor jó lenne, ha a problémáink ilyen könnyen megoldódnának, a rossz érzéseink ilyen gyorsan elillannának. Az élet azonban ennél sokkal bonyolultabb. A gyerekek olyan dolgokért csúfolják egymást, amiről a másik nem tehet, ha akarna sem tudna változtatni rajta, legalábbis nem egyedül. A csúfolás és a kirekesztés az egy ik legfájdalmasabb dolog, ami egy gyerekkel történhet. A felnőttek felelőssége, hogy ilyen ne történjen meg, és ha már megtörtént, a mi feladatunk, hogy helyrehozzuk. Az áldozatnak szüksége van arra, hogy meghallgassák, és hogy segítsenek neki kiállni magáért. És bármilyen furcsa, a csúfolónak sokszor ugyanerre van szüksége. A gyerekek ere...

Megjegyzések
Megjegyzés küldése