Fiam mostanában ha kérdezek valamit, sokszor csak morog, hümmög, nagyon
idegesítő, a legújabb az, hogy azt mondja "nu". És akkor beugrott a
Gyalog galoppból a lovagok, akik azt mondják ni
Mindenkinek megvan? Ha nem, nézzétek meg az egész filmet, nagyon
vicces. Megnéztük együtt ezt a részt, nevettünk, és persze onnantól "ni"
van, és nevetés, és nekem is mondanom kell, és már nem is bosszant az egész.
Ez a jelenet egyébként tökéletes példája a játékos meghallgatásnak: ha a
gyerekünk valami olyasmit mond, ami nem kedves, és nem szeretnénk, hogy
ilyeneket mondjon, akkor mondhatunk neki valami ilyesmit játékos
hangon: Micsoda? Mit hallok? Na ne! De tudod mit utálok még jobban? És
akkor itt jöhet valami vicces. A gyerekek garantáltan azt kezdik majd
mondogatni. Mi pedig játsszuk el, hogy nagyon félünk, ez nagyon
fájdalmas, valahogy úgy, mint a filmben. A végén pedig jöhet egy kis
kergetőzés és dögönyözés 


Megjegyzések
Megjegyzés küldése