Bizonytalanság

(A lányom 5 évesen saját kérésére ovis lett. Megállapodásunk szerint ő dönti el, hogy melyik nap akar menni, és mikor nem.) Második ovis hét: hétfőn nem ment, kedden igen, szerdára megint szabadnapot vett ki. Amikor kedden közölte, hogy másnap nem szeretne menni, arra gondoltam, hogy nekem ez így nem annyira jó, hogy a pillanatnyi kedve alapján dől el, hogy aznap megy-e oviba, ami az én programomat is befolyásolja. Hogyan tudok így tervezni, előre gondolkodni? Fel akartam vetni neki, hogy találjunk ki valami rendszert, de eszembe jutott, hogy ő azért ugyanezt a bizonytalanságot rendszeresen megéli. Hiába beszélünk sokat arról, hogy mikor mi történik, mi után mi jön, mégis vannak számára váratlan dolgok, úgy alakul, vagy elfelejtettük bevonni, vagy csak nem értette meg. Az ő időfogalma valahogy lassabban érik, mint mondjuk a bátyjának, neki 5 évesen még mindig nem világos, hogy pl. a péntek és az ősz nem ugyanaz a kategória. Mégiscsak én vagyok a felnőtt, egy darabig még biztosan tudok ezzel együtt élni, úgyhogy befogtam a számat